AETR egyezmény: A legfontosabb tudnivalók egy helyen (2023)
Az AETR egyezmény,- röviden az Európai Közúti Szállítási Megállapodás-, egy kulcsfontosságú rendelet és szabályrendszer az Európai Unión belül, amely a közúti fuvarozást szigorúan szabályozza. Már 1970-ben bevezették, de hazánkban csak jóval később, a 2001. évi IX. törvény által vált hatályossá. Az AETR egyezmény szigorúan ellenőrzi és szabályozza a fuvarozók és gépkocsivezetők tevékenységét, melynek be nem tartása súlyos következményekkel járhat, beleértve az anyagi felelősséget, a hatósági bírságokat, és akár az azonnali felmondást is.
Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi is az az AETR egyezmény, melyek a legfontosabb AETR szabályok, valamint hogyan kapcsolódnak ezek a szabályok a vezetési időhöz, a tachográfhoz és az 561-es rendelethez, továbbá megismerheti a bírságokat az AETR megszegése esetén.
Azonban még mielőtt ebbe részletesebben is belemennénk, nézzük meg, hogy mit is takar az AETR egyezmény!
Mi az az AETR egyezmény?
Az AETR egyezmény (Accord Européen sur les Transports Routiers) vagy magyarul Európai Közúti Szállítási Megállapodás egy olyan nemzetközi egyezmény, amely az Európai Unió és más európai országok között szabályozza a közúti fuvarozás területét. Ezt az egyezményt eredetileg 1970-ben hozták létre, és azóta többször is frissítették és módosították annak érdekében, hogy alkalmazkodjon az idők változásaihoz és a közúti fuvarozás változó igényeihez.
Az AETR egyezmény fő célja a közúti fuvarozás biztonságának és hatékonyságának növelése, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a különböző országok között. Az egyezmény szabályozza a gépjárművezetők munkaidőtartamát, pihenőidejét, továbbé vezetési idejét, hogy minimalizálja a vezetők fáradtságát és a közúti balesetek kockázatát.
Az AETR egyezmény hatálya az európai országok mellett azokra az országokra is kiterjed, amelyek nem az Európai Unió tagjai, de részesei az egyezménynek, például Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc. Az egyezményben foglalt szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat, beleértve a bírságokat és azonnali felmondást a fuvarozók és gépkocsivezetők számára. Az AETR egyezmény hozzájárul a közúti szállítás hatékonyabb és biztonságosabb működéséhez az érintett országokban.
Az AETR egyezmény szabályrendszere rendkívül összetett, amely számos területre kiterjed. Lássuk!
Az AETR egyezmény szabályrendszere
Az AETR egyezmény rendelkezései közül a személyzetre, a megszakításokra és a pihenőidőre vonatkozó cikkek kiemelkedő fontossággal bírnak, mivel ezek szabályozzák a gépkocsivezetők munkáját, a vezetési időt, a szüneteket és a pihenés időtartamát. A törvény pontosan meghatározza, hogy kik vehetik igénybe az árufuvarozáshoz és a személyszállításhoz kapcsolódó gépjárművezetői pozíciót, és milyen feltételeknek kell megfelelniük.
Ezt kiegészítve, az AETR egyezmény szabályai szerint az árufuvarozást végző gépjárművezetőknek legalább 18 évesnek kell lenniük, ha legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járműveket vezetnek, pótkocsikkal vagy félpótkocsikkal együtt. Más járművek esetén, vagy ha a gépkocsivezetők rendelkeznek az áruszállításhoz szükséges szakmai képesítéssel, akár már 18 éves koruktól is vállalhatják a feladatot. A személyszállítást végző gépjárművezetőknek viszont legalább 21 évesnek kell lenniük, és bizonyos esetekben további kritériumoknak is meg kell felelniük, például a megfelelő mennyiségű tapasztalatnak vagy a szakmai képesítésnek.
Az AETR egyezmény továbbá szigorúan szabályozza a vezetési időt, amely napi szinten a több mint kilenc órát nem haladhatja meg, de heti kétszer tíz órára is növelhető. A gépkocsivezetőnek hat nap után kötelező legalább egy nap pihenőidőt tartania. A heti pihenőidőt pedig a hatodik napig el lehet halasztani, de ebben az esetben a vezetési idő nem lehet több, mint a hatnapos maximális időtartam.
A szabályok részletesen kitérnek a megszakításokra is, és előírás, hogy négy és fél órás vezetési idő után a gépkocsivezetőnek legalább negyvenöt perces megszakítást kell tartania, hacsak nem veszi igénybe a pihenőidőt. Ezen megszakítások közben a gépkocsivezető más munkát nem végezhet.
Továbbá az AETR egyezmény az egybefüggő napi pihenőidőre is kiterjed, előírva, hogy minden huszonnégy órás időszakban legalább tizenegy órás pihenőidőt kell tartani, amely hetente maximum háromszor csökkenthető kilenc órára. Ezen szabályok alkalmazása során szigorúan ügyelni kell arra, hogy a csökkentett pihenőidőket pótolják a megfelelő időszakokban!
Az AETR egyezmény által meghatározott szabályok alapvető fontosságúak a közúti fuvarozásban résztvevők és a közúti közlekedés biztonsága szempontjából, és betartásuk kulcsfontosságú az ágazat hatékony működése és a közúti balesetek kockázatának minimalizálása érdekében.
Az AETR egyezmény szabályozása kiterjed:
- A vezetési időre, amit már korábban részleteztünk.
- A menetíró készülék használatára és a tachográf szabályaira.
- Azokra az esetekre, amikor a jogszabályok nem alkalmazandók.
Ebben a kontextusban a törvény meghatározza, hogy kikre, mikor és hogyan vonatkoznak az AETR egyezmény előírásai.
Most pedig vizsgáljuk meg közelebbről is, hogy mikor, kinek és hogyan kell alkalmazni az AETR egyezményt!
Az AETR egyezmény alkalmazása
Az AETR rendelet és az 561-es rendelet közötti különbségek fontosak a közúti fuvarozás szempontjából. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezeket a különbségeket, valamint kitérünk arra, hogy mikor és kinek kell alkalmazni az AETR rendeletet.
Amennyiben egy fuvar az Európai Unió 27 tagállamából, vagy az Európai Unióhoz csatlakozott Izlandból, Liechtensteinből, Norvégiából vagy Svájcból indul, ebben az esetben az 561-es rendeletet kell alkalmazni. Az 561-es rendelet az Európai Unió területén végzett fuvarokra vonatkozik.
Viszont ha a fuvar az AETR rendeletben meghatározott országok egyikéből indul, vagy csak áthalad az AETR-hez csatlakozott országok területén, akkor az AETR rendelet szabályait kell alkalmazni a teljes út során. Ez azt jelenti, hogy az AETR rendelet vonatkozik az oda- és visszautazásra is, ha az utazás valamely AETR rendeletben meghatározott országban történik.
Fontos megjegyezni, hogy kivételek is léteznek az AETR rendelet alkalmazásában. Azok a járművek, amelyek olyan országokban vannak bejegyezve vagy nyilvántartva, amelyek nem szerződéses tagjai az AETR-nek, csak az AETR rendeletben meghatározott országokban kell az előírásoknak megfelelniük.
Az Európai Unió tagállamai a következők:
- Belgium (alapító tag: 1952/58)
- Franciaország (alapító tag: 1952/58)
- Hollandia (alapító tag: 1952/58)
- Luxemburg (alapító tag: 1952/58)
- Németország (alapító tag: 1952/58)
- Olaszország (alapító tag: 1952/58)
- Dánia (1973)
- Írország (1973)
- Görögország (1981)
- Spanyolország (1986)
- Portugália (1986)
- Ausztria (1995)
- Finnország (1995)
- Svédország (1995)
- Csehország (2004)
- Ciprus (2004)
- Észtország (2004)
- Lengyelország (2004)
- Lettország (2004)
- Litvánia (2004)
- Magyarország (2004)
- Málta (2004)
- Szlovákia (2004)
- Szlovénia (2004)
- Bulgária (2007)
- Románia (2007)
- Horvátország (2013)
Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban résztvevő további államok:
- Izland
- Liechtenstein
- Norvégia
- Svájc
Az AETR egyezményben meghatározott országok pedig:
- Albánia
- Azerbajdzsán
- Bosznia-Hercegovina
- Fehéroroszország
- Grúzia
- Macedónia
- Moldova
- Montenegro
- Oroszország
- Örményország
- Szerbia
- Törökország
- Ukrajna
De mit jelent ez azok számára, akik nem tartják be az AETR egyezmény szabályait? Ezen kérdésre most kitérünk részleteiben is!
Az AETR egyezmény megszegése- fuvarozási bírságok és szankciók
Ahogy azt fentebb is említettük, az AETR egyezmény célja az egységes és hatékony közúti fuvarozási szabályok kialakítása, amelyek biztosítják a közlekedés biztonságát és hatékonyságát. Érdemes megjegyezni, hogy az AETR egyezmény és az 561-es rendelet közötti különbségek szintén fontosak a fuvarozók és gépkocsivezetők számára, hiszen ezek határozzák meg, mely szabályokat kell alkalmazni az adott szállítmányozási esetekben.
A fuvarozási szabályok megsértése azonban nemcsak a gépkocsivezetőket, hanem a fuvarozó vállalkozásokat is érinti. Mind a két félre ugyanakkora felelősség hárul, azonban van lehetőségük a bizonyításra is. Ha a fuvarozó képes bizonyítani az ártatlanságát, akkor nem tehető felelőssé az adott szituációban.
Ez azonban azt is jelenti, hogy a fuvarozónak fel kell vállalnia a bizonyítás terhét, és alá kell támasztania az ártatlanságát. A két leggyakoribb szabálysértés közé tartozik, amikor a gépkocsivezető hibázik és nem tartja be az AETR egyezmény előírásait, vagy amikor a megbízó túl nagy nyomást gyakorol a fuvarozóra. Például a megbízó túl rövid határidőket szabhat a fuvarozóra nézve, amelyeket a szabályok betartásával nem lehet teljesíteni.
A büntetések között megtalálható a leggyakoribb bírság, amelyet a fuvarozó az utazással töltött idő elmulasztása miatt kap. Ez általában akkor fordul elő, amikor a megbízó nem a telephelyre küldi a fuvarozót, hanem egy másik, előre meghatározott helyre, ahol átveheti a tachográffal ellátott járművet. Ezzel a gyakorlati probléma, hogy csak a menetíró készülékkel felszerelt jármű átvétele után tudja elszámolni az utazással töltött időt, de az azt megelőző utazást már nem.
Másik gyakori probléma a kézi adatbevitel elmulasztása vagy helytelen használata. A fuvarozó egyszerűen nem helyesen kezeli a tachográfot, és ezt sok esetben csak egy ellenőrzés során fedezik fel.
Az 561-es rendelet és az AETR rendelet 2021-től bevezetett változása is figyelmet érdemel, mivel január 1-től a korongos (analóg) tachográfok bevonásra kerültek.
További problémát jelenthet a tachográf kártya letöltésének elmulasztása. Sok esetben maga a letöltés nem okoz problémát, de a letöltött adatokat nem őrzik meg. Ezen feladat a munkáltatóra hárul, és a bírságok kizárólag őt érintik, ha ezt nem teszi meg.
Egy olyan egyszerűen megelőzhető probléma is felmerülhet, mint az országkód használatának elmulasztása. A tachográf kötelezően alkalmazza ezt a funkciót, és bár az egyszeri mulasztás általában nem von maga után automatikus büntetést, de a folyamatos elmulasztás már komoly bírságokat eredményezhet.
Összességében fontos megérteni, hogy az AETR egyezmény és az 561-es rendelet célja az egységes közúti fuvarozási szabályok kialakítása a biztonság és hatékonyság érdekében. Azonban az előírások be nem tartása komoly következményekkel járhat, és bírságokat vonhat maga után. Azok számára, akik a szállítási szabályokat figyelembe véve működnek a mindennapokban, és az előírásokat betartják, ezek a problémák elkerülhetők. Ezen tényezők pedig hozzájárulnak a közúti fuvarozás biztonságához és hatékonyságához.
Mélyebb betekintést szeretne kapni a szállítás és a szabályok betartásával kapcsolatban?
Ebben az esetben javasoljuk, hogy flottakövetési eszközökkel szereltesse fel járműveit! Flottakövetési rendszereink segítségével hatékonyabban és pontosabban ellenőrizheti a járművek tevékenységét, és ezáltal segíthet az előírásoknak való megfelelésben is. Tekintse meg szolgáltatásainkat!
